Gulyásparti

Tegnap megtörtént, Matusszal megfőztük Finnország legjobb magyar gulyását. A gond csak az, hogy a zsűri összekeverte a mintákat, és valamilyen véletlen folytán 7-ből a 6. helyre rangsolroltak bennünket, holtversenyben. Megkóstoltam mindet, a győztesek finomat főztek, csak túl sósat és túl keveset. Az első két helyezett ugyanúgy készült: 3 órán keresztül sűrű marhapörköltet főztek, és csak a végén engedték fel vízzel és krumplival. Úgy néz ki idén ez ízlett a zsűrinek. Jegyezzétek, hátha egyszer gulyásversenyre tévedtek. Volt még gombás gulyás, volt sovány gulyásleves, volt hagyományos módon készült (mindent a bográcsba még az elején), és volt csípős.

Matusszal nem először főztünk együtt. Két évvel ezelőtt lecsóval láttam vendégül úgy 20-30 ismerőst, 3 féle lecsót főztem, és őt kértem meg, hogy segítsen. Remek konyhalány. Annyira jól sikerültek a lecsók (leginkább a vegetáriánus), hogy az egyik vendég hozzám jött feleségül. Most is itt tesz vesz a hátam mögött. Matusz nagyon rendes szomszéd. Még szerencse, hogy akkor nem hozta az izraeli csípős paprikáját.

Mert a tegnapi gulyásunk annyira csípős lett, hogy azzal biztosan nem fogtam volna feleséget. Volt benne zöld hegyes csípőspaprika (jalapeno lehetett), csípős pirosarany, és izraeli csípős paprika. A hús meg halal volt, kicsit izgultam, hogy a paprika meg a hús boxolni fognak a fazékban.

Színhely

Az alap - kétszer csíp

A kész versenymű

A zsűri értékel

A végére egy kérdés: a harmadik kép bal alsó szélén egy fából készült eszköz látható. Mi célt szolgált?