Most tekintsünk el attól, hogy kicsoda, de a világot tökéletesnek teremtette. A tökéletességbe belefér az is, hogy megkérdezhetjük, vajon így lett tökéletes? Az is, hogy felismerhetjük, ami jó (errõl itt bõvebben). De hogy felismerjük, mi a jó, tudnunk kell mihez viszonyítani, léteznie kell rossznak is. Olvasom a kérdést: a rosszat is Isten teremtette? A tökéletes teremtésbe belefér. Máshol azt olvasom, hogy nem, a rossz Isten hiánya miatt van. Ahol nem követik.
Ha az egyik felfogást nézem, akkor azt, hogy ilyen szörnyû dolgok történnek, mind neki köszönhetjük. Azt is, hogy van rák, azt is, hogy elveszik a végkielégítés 98%-át. Ha a másikat, akkor azért van a rossz, mert nem követik Istent.
Ergo: jobb félni az Istent, és megcsinálni, amit mond. Magyarul a félelem is Istentõl ered. Ettõl tökéletes.
3 megjegyzés:
tudom, nagyon személyes kérdés, de megkérdezhetem, miért félsz ennyire a ráktól?
Miért ne?
Akit egyszer megéget a tûz, kerüli/féli.
Mert alattomos, ott csap le, ahol nem várják. És minél távolabb kerülünk a természettõl, a természetestõl, egyre többet.
Mert kurvára utálok félni. Olyan dolgoktól, ami fölött nincs kontroll.
Vagy attól, hogy ha oda jutnék, nem lennék képes kontrollálni.
ok, nem tudtam, hogy már megégtél.
talán ott a lényeg, hogy szinte mindig attól félünk, amit nem tudunk kontrollálni. a modern embernek nagyon fontos az a tudat, hogy majdnem mindent kontrollálni tud. (ezen most jól elgondolkoztam...)
Megjegyzés küldése