Fogyás

Azt ugye már mondtam, hogy lefogyok, ha addig élek is. Mert belenéztem a tükörbe (még a hajón volt olyan igazi nagy tükör), és amit láttam, az elszomorított. Még üzletet se kötnék egy ilyen tohonya, ronda kövér emberrel, mert milyen akaratereje van az ilyennek, nem hogy felvegyem alkalmazottnak, vagy összebújjak vele szerelmeskedni. Hát, akkor inkább a delták. Még akkor is, ha ezért kicsit szenvedni kell. Akkor majd nem eszek, nem iszom cukorral a kávét, nem maradok fenn sokáig, hogy a szervezetemnek legyen ideje lebontani a felesleges mérgeket, és mozgok még többet, bár a mai szkvass után nem tudom, hogy lehet-e ennél többet mozogni.

Állok a zuhany alatt, folyatom magamra a forró vizet, jól esik, ha már kád nincs, ló a szamár is. És a melegvízrõl eszembe jut, hogy tavaszodik, melegszik az idõ, itt az ideje a bicikliszezonnak, és ha jó fazon akarok lenni, hogy a feleségem fenézzen rám, és a gyerek se pofázzon vissza, és hogy jó nagy pofont tudjak adni a körforgalmi, édesipari és folyami betegségeknek, és hogy több esélyem legyen az állásinterjúkon, ha holnap kirúgnak, akkor nyeregbe magyar, s még a széndiokszid kibocsátásom is csökken.

Holnapra mindenesetre uszoda lenne kitalálva, ha fel tudnék kelni idõben, de a jelek szerint késésben vagyok az elalvással, s hogy adjak magamnak idõt, reggel az utolsó pillanatban fogok felkelni, és akkor már sejehuja, se kerékpár, se úszás, se fogyás.

Nehéz dolgok ezek, pedig még eszem ágában sincs leírni magam. Azt hiszem, marad az önsanyargatás, majd járok fogorvoshoz, a kezelés után 1) nem ehetek 3 óráig 2) ha kifizetem a számlát, nem is marad pénz kajára. Fogam meg van 32, +/- 4, mire mindet rendbehozzák, le is fogytam bikinivonal vastagságúra, s akkor majd nem kell átugranod, ha ki akarsz kerülni.

Utálom a lusta, gasztrobarom énemet.