Mérő László tegnap az intelligenciáról tartott előadást. Hmm, érdekes és kimerítő téma volt. Szerinte korábban minden diplomás IQ-ja 120 felett volt, ez az emberiség körülbelül 10%-a, és diplomát is körülbelül ennyien szereztek. Most ugyanez a Master (Ms) szintű diplomára érvényes. Megtudtuk, mi az az intelligencia, nagyon nehéz definiálni, de ez egy olyan emberi jellemző, amit az emberek nagy többsége azonos módon, meglepően pontosan ítél meg ismert emberekről. Fénykép alapján nagyobb, 10 másodperc videó alapján kisebb hibával meg tudjuk becsülni, hogy valaki mennyire intelligens. Állítólag az amerikaiak intelligencia hányadosa és az iskolai eredménye erősen korrelál, és egymást is hasonlóan sorrendbe tudják állítani. Szó volt arról is, hogy az intelligencia belövi, hogy ki milyen munkára lehet alkalmas (mondjuk a katonaságnál), magas, 125 feletti IQ-val ne akarunk valakit arra kényszeríteni, hogy repülésirányító monitort figyeljen. Nem fogja lekötni. Arról is esett szó, hogy a cégvezetők, vezető politikusok IQ-ja 125-130-135 körüli, az ennél magasabb IQ-jú emberek zseniális dolgokkal szoktak kitűnni, ha más személyiségi tulajdonságuk ebben meg nem akadályozza őket.
Kell-e irigyelni a magas IQ-jú embereket? Általában nem. Mert az IQ nem méri az életrevalóságot. Mégis, ez egy olyan statikus jellemző, ami jól mérhető, és az idővel nem változik. Szemben az EQ-val, és más hányadosokkal, amik nem ennyire stabilak és egzaktak.
Hogy miért foglalkoztat ez az intelligencia dolog? Két okból. Egyrészt, mikor ráeszméltem, hogy az élet dolgaival nehezebben bírkózom meg, mint mások (elsősorban a kapcsolatok, irányítás terén), és hogy a gondolkodásom sokszor két lépéssel előbb jár, mint a beszédem (nem értették meg a gondolatmenetem), egy kollegámmal elmentem leméretni, mekkora. Hát igen, kicsit magas (lehet túlságosan is?), lehetnék Mensa tag. Másrészt, azt mondta Mérő, hogy az intelligencia "látszik" az emberen, a viselkedésén, a reakcióidején. És ez egy szexi tulajdonság. Nem így fogalmazott, hanem úgy, hogy
"afrodiziákum". Nagyon meglepő, mert ez nekem nem szokott működni, legalábbis nem látszik a kapcsolataimon. Valószínűleg megtanultam az intelligenciát negatív tulajdonságokkal és rossz szokásokkal kompenzálni.
Beszélt Mérő még a Mensáról, a magas intelligenciával rendelkező emberek klubjáról. Oda az kerülhet be, aki az emberiség 98%-nál magasabb IQ-val rendelkezik. Azt mondja, nincs ezzel semmi baj. Olyan ez, mintha a 200 cm-nél magasabb férfiak, és a 190 cm-nél magasabb nők (ez nagyjából az emberiség 2%, mint a Mensánál) klubot alakítanának. Az előnye az lenne, hogy amikor a klubon belül egymással beszélgetnek, nem kell folyton lefele nézniük. Mint ahogy a Mensásoknak sem kell folyton lassabban beszélni, visszafogniuk a gondolkodásukat, mikor egymás között vannak. (És tényleg, mennyire tudnak néha hadarni!)
Most hallottam, ha valaki le akarná méretni az IQ-ját, a 15 éves
Mensánál idén kedvezményesen, 1500 Forintért lehet tesztet írni. Hajrá. Most akkor ki is írhatnám: magas intelligenciával rendelkező társat keresek. Magasság nincs kizárva.
IQ vicc
itt.