Nagy ha jó

Ha nagy: jó. Van, aki a nagyot szereti. Van aki a kicsi fürgét. Van hajó nagy, és van kicsi. Otthon néha rácsodálkozunk egy-egy igazán nagy, 2 szintes dunai hajóra, mekkora! Megfordulniuk néha nehéz, és mégis, mind elfér a hidak alatt. Na de ami itt van, az nagy igazán. Belül 10 emelet, van ahol 15, bevásárló udvar, bárok, éttermek. A hasában kamionok. Az utasok többnyire részegek. Ez megy Tallinba:
Este indultunk és a karaoké meg a trubadúrok (énekesek akusztikus gitárral) után aludtunk is a hajón. Szerencsére akkor már megállt Tallinban a kikötõben és a hullámzás elviselhetõbb volt. Egyébként ha most kiejtem a hullám vagy hajó szavakat, elkezd hullámozni az íróasztal, meg a föld.

Hét órára tettem az ébresztõórát, de fél hétkor már kiabált a hangosbemondó, háromnegyedig el kell hagyni a kabint, hétig az egész hajót. Hajrá. Hétkor kint voltunk a városban, az öreg városrész felé indultunk, mivel ilyenkor még minden zárva, leültünk egy parkban, padra, szatyorból szendvicset reggelizni. Nyolcra annyira elszomorodtam, hogy sok lesz a nap így, unatkozva, hogy haza akartam menni. De lenéztem a pad mögött a földre, ni, egy négylevelû, második ezen a héten. Lehet, lesz projektem? Aztán lassan elindultunk, rengeteg sok tornyot meg templomot láttunk, rengeteg sok boltba benéztünk, kávéztunk, ebédeltünk fillérekért.
Képek jönnek (bár ez nem egy fotoblog).

Napóra valamelyik nagy templom falán. A templom bele sem fért a képbe.

Ortodox templom. Ugyanúgy nincsenek benne padok, mint a Szentendreiben. Itt ment valami éneklés, és amint ott állunk, J fedetlen fõvel, nadrágban, tömjénnel befüstölt minket a pap.

Ez már a belváros. Ugyanúgy, mint otthon, a sok étterem egymás mellett, elõtte invitáló emberek, csinos lányok, népviseletben.

Ettünk is, igaz csak egy levest, nekem a scsi-borscs-szoljanka a kedvencem.

Az everything store boltot már mutattam, itt fotóztam valahol. Mellette találtunk egy turist offiszt, kérdeztem, mit érdemes megnézni? Mondja a néni, hogy a kastélyt, ami most elnöki palota, meg a hozzá tartozó parkot. Épp most 290 éves, a múzeum ingyenes, a parkban ingyenes koncertek. Kicsit villamosoztunk is.

A bácsi a fát ölelte, hosszan, talán beszélgettek, vagy energiát gyûjtött:

A park másik vége:

... ahol ez az udvar tetszett a legjobban. Nagyon klafaa.

Itt fotóztam a mesefát, jön külön, meg ezt a kislányt:

Az elõbb azt írtam, hatalmas hajóval mentünk. Visszafelé egy még nagyobb úszó szálloda elõzött bennünket (nagy is, fürge is):

Nagy volt a csúcsforgalom, 5 percenként elõztünk, vagy találkoztunk szembe más hajókkal.