Mindent elolvastunk a viperáról, amit elolvasni lehetett, finnül is, magyarul is. Nem igen érdekel, hogy Somogyban mi van, az érdekel, itt Finnországban mit lehet tenni ellene. Mert para van.
---
Bringáztunk
Reggel a fiammal bringáztunk az erdőben, és hazafelé megálltunk félúton, vettünk fagyit, hogy a melegben hűtsön. A fagylaltra, vagy a fiam sapkájára, vagy az izzadtságszagomra-e, nem tudom, de jöttek ránk a méhek, darazsak, bögölyök, és dobtuk el a bicikliket, szaladtunk, és idétlenül kiabáltunk, mert megtámadtak. A fiam nem is mert utána megállni, míg haza nem értünk, azért én megálltam időnként fotózni. Szóval szúnyogok miatt paráztunk, ami semmiség a kígyóhoz.
---
Az előbb locsolok az udvaron, mikor a szomszédból kiszól a szomszéd, hogy jó lenne ha gumicsizmát húznék, és nem mezítláb mászkálnék, mert kígyót látott a háza előtti bokorban. Lehet sikló is, de lehet vipera is, nem ismerte fel, ami elvileg mérgező, de leginkább csak a sokk miatt problémás. Hurrá. Akkor holnaptól se szellőztetés, se séta az erdőben.
Storno: séta az erdőben. Ott lakik a vipera.
Eddig csak a medvétől féltem, de gondoltam, azt messziről meglátom és elkerülöm, vagy ha közel jön, leboxolom. Erre most olyan állattal riogatnak, mint a kígyó, aki a földben lapul míg rá nem lépek és meg nem bénít és fel nem fal.
---
Kisgyerekként a farkastól féltem, hogy körbeveszik a házunkat, és nem engednek kimenni (olyan ez mint a szabadságvesztés), na de ezek a házba nem jöttek be, és ott nem ettek meg. Most a kígyó tart félelemben, ami rejtett életmódot él, vagy folytat, és gyorsan venni kell gumicsizmát, meg egy másik lakást valahol az északi sarkon, de inkább a Holdon, ahol sem medve, sem méh, sem szúnyog, sem vipera, sem oxigén nem zavarja az embert.
Mondtam már, hogy túl problémás az élet?
---
Finnországban a vipera nem védett, ha meglátom, kitekerem a nyakát. Vagy elfutok.
