Napokig 30-32 fok volt nálunk, eszméletlen meleg Finnországban. Nem is bírtuk volna, ha nem megyünk el minden nap vízpartra a gyerekkel, voltunk szabadtéri uszodában (kb strandon, ahol csak egy úszó medence és egy gyerekmedence van, meg három egyenes csúszda), voltunk homokos tengerparton, ami leginkább olyan volt, mint a Balaton déli partja: bementél 100 métert és még nem ért derékig, aztán hirtelen mélyült, meg voltunk tóparton itt a közelben, de nem a Bodomin, hanem a Lippajärvin, ahol meg pillanatok alatt nyakig ért. A víz meleg, és szerencsére tiszta (kékalga mentes) volt. A gyerek élvezte. Én nem annyira, a vállam húzódik, valszeg több UV-t kaptam, mint amit az onkológusom jónak tartana. De hát a gyerek az gyerek. Nem akarok neki rosszat, nem akarom mindenáron kirángatni a vízből, főleg, hogy új fiú barátja van, s vele találkoztunk megint, de a vége az lett, hogy milyen rossz szülő vagyok, mert csak magamra és az anyajegyekre gondolok.
Aztán ma megjött a lehűlés, lesz eső is. Az jó, mert félő volt, hogy kigyulladnak az erdők a szárazságban. Ma pl erős füst szag jött be az ablakon, amikor elrepült a házunk fölött egy helikopter, és olyan nagy csomagot cipelt, mintha erdőtüzet oltani menne. Meg is néztem a másik oldalt, nem-e az erdő ég. Nem is tudom, ha veszély lenne, hogyan értesítenek, hogy evakuálni kell? Telefon? Rádió? (az ritkán megy) Sziréna? Szerencsére nem erdőtűz volt, csak egy robbanás a nemzeti színházban, felújítási munkák, egy sebesült.
Ma reggel a munkahelyen kezdtem. Még mindig nem szabad bemenni, csak ha nyomós indok van. Az egyik ilyen, hogy a benti gépem, amit itthonról távolról (RDP-n keresztül) érek el, újra kellett indítani. Múlt csütörtökön tervezett áramszünet volt, és péntek reggel nem indult újra. A pénteket kibírtam nélküle, s gondoltam, majd a hétvégén, ha arra járok beindítom, de aztán jó volt a gyerekkel, és elfelejtődött. Ma teljesen másfelé jöttem haza kelet-Helsinkiből, ahova leginkább csak aludni járok, aztán félúton a ringen eszembe jutott, hogy... Valaki más is kérte, hogy aki bent ügyel ugyan indítsa már be a gépét, aztán mikor leokéztam, hogy megvolt, jöttek sorba a kérések, másfél órán keresztül csak ipari gépeket bootoltam. A főnököm ha tudná, biztos tökön rúgna. Mondjuk nekem más dolgom is volt ott, s nem csak az, hogy reggel elmaradt a kávé, s a Jura gép mégis jobbat főz, mint amit én itthon tudok a 6 személyes kotyogóssal, hanem meg akartam keresni a szakáll balzsamot, amit valaki viccből hozzám vágott, mert azzal akarom kezelni a vízben és napon kiszáradt szőrömet, meg hogy keressek egy 15 méteres hálózati kábelt, mert a munkahelyi laptopom folyton leakad az itthoni wifiről, és azt mondja ez a hálózat nem engedélyezett. A router újraindításával, és a távoli munkaállomásra visszalépéssel meg lehet oldani, de ez alkalmanként 5-10 perc, és napi 3-4-szeri művelet. Azt sejtem, hogy a vezetékes hálózattal nem lenne ennyi kiesés. Bár a kiesés jó, mert amíg nincs net, ki tudok ülni az udvarra kévézni, vagy a szomszéd feleségének a fenekét nézni, mikor egy szál bugyiban kint meetingel. Mondjuk ma nem, mert hideg volt. Nekem jól esett, kicsit ástam is, mert van valami rohadt terjedő gaz az udvaromban, amit lehetetlen máshogy kiirtani, fel kell ásni a füvet, és ki kell szedni a kúszó gyökereket. Ha minden igaz magyarul podragfű a neve. Most olvasom, jó lett volna rovarcsípésre, egy hete Juhannuskor összeszedtem 25-30 viszkető szúnyogcsípést, amire végül aloe vera krémet kellett vennem, de nem igen használt, a feléből (elvakarás okán) új anyajegy lesz... :(
Az alvással továbbra sem vagyunk kibékülve... Az oldalam továbbra is fáj, ez elnyomja a lábam fájdalmát. Megpróbálok együtt élni vele. Egyre több az ilyen idősödéssel járó kellemetlenség.
Remélem ti jól vagytok... Ágyő
Ja jut eszembe, holnap meglátogatjuk a nagykövetséget. Tegnap összefutottunk a konzullal a parton, s mindjárt lett időpont útlevelet hosszabbítani.
2020. június 30., kedd
2020. június 27., szombat
Nyugodj már békében!
Ilyenkor az szokott megnyugtatni, ha arra gondolok, hogy a közvetlen családban, rajtam kívül senki nem volt rákos, sem a szüleim, sem a nagyszüleim, és ezek több mint 80 évet megéltek. Akkor nekem is van még vagy 32 boldog évem addig, ahogy a bőrgyógyászom is szokta volt mondani: a hipochonderek sokáig élnek.
Avagy kegyetlen meleg van, és a tiltás ellenére nem bírok nrzm kimenni a tóra. Itt a gyerek, már alszik, hogy holnap nyitásra ott lehessünk a strandon.
Avagy kegyetlen meleg van, és a tiltás ellenére nem bírok nrzm kimenni a tóra. Itt a gyerek, már alszik, hogy holnap nyitásra ott lehessünk a strandon.
2020. június 26., péntek
Meleg van
Ma nagyon sovány volt a hold.
Ma 32 fokot mutatott a hőmérő a házam előtt (árnyékban).
Ma tudtam a munkára koncentrálni.
Aztán lakógyűlésen voltam.
Ma megint úsztunk a gyermekkel.
Tegnap este jól esett kiülni a teraszra.
Ma 32 fokot mutatott a hőmérő a házam előtt (árnyékban).
Ma tudtam a munkára koncentrálni.
Aztán lakógyűlésen voltam.
Ma megint úsztunk a gyermekkel.
Tegnap este jól esett kiülni a teraszra.
2020. június 23., kedd
Szentivánéj
A hétvégét finn mökkiben töltöttem finnekkel, finn módon ünnepeltük a leghosszabb napot: grilleztünk, szaunáztunk, tóban fürödtünk (24-25 fokos volt), frissen házilag füstölt lazacot ettünk, tüzet raktunk, és hajnalig pakoltuk, hogy az a kevés sötétedés is világos legyen. Aztán haza jöttem, és örültem a megérkezésnek. A gyerekkel mentünk úszni, olvastam neki, aztán este, mert a leghosszabb nappal vasárnap volt, elvittem a bodomi tó partjára megnézni a naplementét, közben az Angryai Birds játszótéren hintáztunk, mászókáztunk, lévén éjjel fél tizenkettőkor alig voltak, rajtunk kívül csak néhányan piknikeztek.
Tegnap hallottam, hogy meghalt az egyik korábbi szellemi vezetőm. Nagyon szerettem azt az embert. Az elbocsátó szertartásra természetesen nem kaptam meghívót, mert hogy már nem oda tartozok. Nálunk a templomban nincs szertartás, csak felolvassák a neveket, meg az életkort, és gyertyát gyújtanak értük.
Tegnap hallottam, hogy meghalt az egyik korábbi szellemi vezetőm. Nagyon szerettem azt az embert. Az elbocsátó szertartásra természetesen nem kaptam meghívót, mert hogy már nem oda tartozok. Nálunk a templomban nincs szertartás, csak felolvassák a neveket, meg az életkort, és gyertyát gyújtanak értük.
2020. június 18., csütörtök
Minden jóban van valami jó
Mindennek van valami jó oldala is, bár nem mindig egyértelmű, hogy mi az. Pl ha nekünk rossz, az az ellenségünknek jó. Nem?
Ma az orvostól kijövet összetalálkoztam az egyik kollégámmal. Már majdnem egy hete kötelező szabadságon vagyunk (az egész vállalat, amerika, európa, ausztrália, mind most vette ki, hogy ne legyen annyira megrázó a leállás, meg állítólag anyagilag is jobb, ha a cég nem tartozik a dolgozóknak majd valamikor kivehető szabadságos napokkal). Ez most mindegy, nem lényeg. Szegény csajszi a korona alatt vette észre, hogy szemüveg kell neki, mert fárad a szeme a távmunkától. Képzelhetitek, hogy milyen nehéz volt bekerülni vizsgálatra (csak minden tizedik optikus volt nyitva), és mikor meglett az első szemüveg, rossz volt. Nem lep meg, az enyémet is elrontották. Most vár a javításra, közben szabadság lett, és már nem is fáj a feje meg a szeme, s lassan a távmunka helyett - önkéntesen - bemehetünk majd állítólag a munkahelyre (én ma is belógtam venni az automatából kedvezményes kólát, mert épp a munkahely mellett, hazafelé jövet jött rám a fejfájás, és eszembe jutott, hogy a munkahelyi fiókomban van még munkahelyi agyártalom ellen ott tartott Algopyrin. Bent volt a takarító fiú, amúgy síri csend. Kérdi, mi van, mert a héten senki nem nézett be. Korábban mindig volt 1-2 renitens, aki a tiltás ellenére bement nyomtatni vagy faxolni, meg mindig volt ügyeletes, aki újra indította a lefagyott gépeket. Mondom neki, hogy szabadság, teljes leállás. Neki elfelejtették mondani... :) Elbeszélgettünk az élet problémáiról, kicsit finnül, kicsit angolul, kicsit oroszul, mert hogy ezeken tud valamennyire. Aztán mentem dolgomra, a szemészetre.
Kb így jártam én is. Mármint úgy, hogy a szemem mintha megjavult volna. A múlt hétvégén szigeten voltam, hétvégi ház (mökki), lógtam a függőágyon, és bámultam az eget, pontosabban a fákat. Mutatnám, még elő kell hívni a képeket. Akkor nem volt rajtam szemüveg. Kezdtem megszokni nélküle. Persze olvasni nem tudok, de már nem érzem úgy, hogy mintha satuval nyomnák össze a fejem. Aztán elmentünk a lánnyal ugrálni. Voltunk fát mászni is, ott rám szóltak, hogy inkább vegyem le, mert úgy járok, mint az 5 méteres medencében a fitnesz karkötőmmel, hogy leesik. Szerencsére volt egy búvár, aki felhozta (meséltem már? Bon voyage érzésem van - (C) Matti Nykänen)). A szemüveg meg ha leesik a fáról, vagy beesik a bokorba, vagy eltörik. Aztán elmentünk ugrálni egy trambulinos helyre. Ott is szépen letettem, aztán mikor végeztünk, felvettem. Rohanni kellett, mert lejárt a parkoló jegyünk (5-10 perccel túltoltuk az ugrálást). A kocsi mellett öltöztem át, hogy ne az izzadt pólómban bűzölögjek. És képzeljétek, mi történt! feltettem a szemüveget a kocsi tetejére... A többit rátok bízom.
Mire észrevettem, hogy nincs üveg a szemem előtt, és visszamentem, már ott hevert kompresszálva. A parkolóból kihajtva, a kocsiúton eshetett le, és valaki már sikeresen áthajtott rajta. Most ilyen (mutatom).
Ilyen volt az eredeti (ferde, de az egész fejem ferde, nem a szemüveg hibája). Ez a kép a fodrász után volt, aki rövidre vágta a szakállam is, van, akinek bejön, én már csak a napvédelem miatt tartom:
Tegnap és ma az optikusokkal veszekedtem, hogy mindegyik más értéket mér, hogy legyen így mérnök az ember, és milyen paraméterekkel rendeljen magának új szemüveget? A biztonság kedvéért rendeltem hármat, egy távollátót (pl vezetéshez, élvezem, ha el tudom olvasni a messze előttem menő autók rendszámát is, vagy a lekanyarodáskor a táblán az irányt), vettem multi-fokálisat, de jobbat, mint az előző, és ebből vettem egy napszemüveget is. Rengeteg pénzt ott hagytam csak azért, hogy jobban lássam apokemonokat nagymamát.
Ma is volt valami, ami érdekes volt, tűvel szurkálták a lábam és árammal rázatták, olyan érzésem volt, hogy kiborgot csinálnak belőlem. Mikor nyomtam az izmomat, hallottam, hogy az elektromos jelek felerősítve lassabban vagy gyorsabban pulzáltak. Persze az idegeimmel semmi baj, a hiba máshol keresendő, még mindig nem értem, miért fáj a lábam. Meg azt sem, miért ilyen vizsgálatra utaltak be, és miért nem egy véna-ultrahangra. De hát nekem nincs orvosi végzettségem, dr Google meg nem ad beutalót. Szóval ebben nem tudom, mi a jó most.
Mi még? Ígértem képeket. Ja igen, borzasztó meleg van, és tegnap úgy dörgött, hogy a szomszéd házba vágott bele. Finnországban még nem láttam villámhárítót, nem tudom, itt hogy vezetik el.
Úsztam is sokat.
Most jöjjenek a képek.
A hétvégi ház egy szigeten van. A folyó ott tóvá szélesedik. Jó kiülni a partjára.
Meg jó bele menni. 22 fokos volt. És itt egy jó példa, hogy miért ne használjuk a mobiltelefon kameráján a zoomot. Mert szar, darabos képet csinál, amit utána a kicsinyítéssel sem lehet megjavítani. Avagy inkább egy selfie bot, vagy egy állvány (tripod), mint hogy megkérjetek egy nőt a fotózásra.
Ez az az emlegetett micsoda (nyugágy?).
Bizonyíték, 22 fok. A vízé. Ez egy vízhőmérő.
A gyerekkel rododendron parkban voltunk. Haaga városrész, Helsinki. Az érdekes az, hogy itt is, mint a múlt hétvégi rodo parkban is, az azálea virágzott, nem a rododendron. Bár ez kicsit ellentmondás, mert az azálea is rododendron (aki orvos, tud latinul, annak mondom: Rhododendron simsii).
Ez sima rododendron levele. Csak megtetszett, én csináltam a régi telefonommal. Csak mert dicsekszem, hogy van új, mondtam már?
Ilyen kis fa utakon lehet bemenni a bokrok közé. Rengeteg színben van. Keresztezik őket, aztán Finnország területén 4-5 különböző helyen elültetik, és azt vizsgálják, melyik marad meg, melyik bírja az éghajlatot.
Azálea ez is.
Valamelyik este kimentem a tengerpartra. Ezt kb 10 órakor fotóztam (naplemente most kb 11 körül van, de nem lesz sötét. Most lesz Juhannus, a Szentiván éj, aztán már megyünk is bele a télbe megint).
Néha kiülök az udvarra reggelizni.
Ez a trambulin park, itt ugráltunk. A gyerek élvezte. Én, hát, hogy is mondjam, amikor a vér a kis lábujjamból az agyamba áramlik, az olyan, mint amikor nagyon mélyre merülök le a medencében.
Még egy ráadás. Matti Nykänen, a repülő finn (síugró) elszólásai szólásokként terjednek, az olyanok, mint fifty-sixty, vagy "az ember számára a legjobb időszak az élet". Nehéz magyarra fordítani ezeket, de most alkottam egy hasonlót, a címben olvasható (minden jóban van valami jó). Ebben a blogban az, hogy most abbahagyom.
Update: Hiányzik a lezárás, pótolom. Most kényszerszabadságon van a szemem, kb 2 hetet igértek, mire meglesz az első próbálható szemüveg, amibe belejátszik az is, hogy holnap országos ünnep (berugás), aztán nyári szünet, s ha elsőre nem lesz jó, szerintem csak augusztusra lesz újra jó szemüvegem. Addig van egy olvasó (ma beállíttattam a fül részét, hogy ne essen le, ha lehajolok), meg egy régi gyenge, amivel érdekes módon távolra és rövidre is látok. Nem is értem, miért kell ott hagyni akkor a boltban majdnem ezer eurót...
Ma az orvostól kijövet összetalálkoztam az egyik kollégámmal. Már majdnem egy hete kötelező szabadságon vagyunk (az egész vállalat, amerika, európa, ausztrália, mind most vette ki, hogy ne legyen annyira megrázó a leállás, meg állítólag anyagilag is jobb, ha a cég nem tartozik a dolgozóknak majd valamikor kivehető szabadságos napokkal). Ez most mindegy, nem lényeg. Szegény csajszi a korona alatt vette észre, hogy szemüveg kell neki, mert fárad a szeme a távmunkától. Képzelhetitek, hogy milyen nehéz volt bekerülni vizsgálatra (csak minden tizedik optikus volt nyitva), és mikor meglett az első szemüveg, rossz volt. Nem lep meg, az enyémet is elrontották. Most vár a javításra, közben szabadság lett, és már nem is fáj a feje meg a szeme, s lassan a távmunka helyett - önkéntesen - bemehetünk majd állítólag a munkahelyre (én ma is belógtam venni az automatából kedvezményes kólát, mert épp a munkahely mellett, hazafelé jövet jött rám a fejfájás, és eszembe jutott, hogy a munkahelyi fiókomban van még munkahelyi agyártalom ellen ott tartott Algopyrin. Bent volt a takarító fiú, amúgy síri csend. Kérdi, mi van, mert a héten senki nem nézett be. Korábban mindig volt 1-2 renitens, aki a tiltás ellenére bement nyomtatni vagy faxolni, meg mindig volt ügyeletes, aki újra indította a lefagyott gépeket. Mondom neki, hogy szabadság, teljes leállás. Neki elfelejtették mondani... :) Elbeszélgettünk az élet problémáiról, kicsit finnül, kicsit angolul, kicsit oroszul, mert hogy ezeken tud valamennyire. Aztán mentem dolgomra, a szemészetre.
Kb így jártam én is. Mármint úgy, hogy a szemem mintha megjavult volna. A múlt hétvégén szigeten voltam, hétvégi ház (mökki), lógtam a függőágyon, és bámultam az eget, pontosabban a fákat. Mutatnám, még elő kell hívni a képeket. Akkor nem volt rajtam szemüveg. Kezdtem megszokni nélküle. Persze olvasni nem tudok, de már nem érzem úgy, hogy mintha satuval nyomnák össze a fejem. Aztán elmentünk a lánnyal ugrálni. Voltunk fát mászni is, ott rám szóltak, hogy inkább vegyem le, mert úgy járok, mint az 5 méteres medencében a fitnesz karkötőmmel, hogy leesik. Szerencsére volt egy búvár, aki felhozta (meséltem már? Bon voyage érzésem van - (C) Matti Nykänen)). A szemüveg meg ha leesik a fáról, vagy beesik a bokorba, vagy eltörik. Aztán elmentünk ugrálni egy trambulinos helyre. Ott is szépen letettem, aztán mikor végeztünk, felvettem. Rohanni kellett, mert lejárt a parkoló jegyünk (5-10 perccel túltoltuk az ugrálást). A kocsi mellett öltöztem át, hogy ne az izzadt pólómban bűzölögjek. És képzeljétek, mi történt! feltettem a szemüveget a kocsi tetejére... A többit rátok bízom.
Mire észrevettem, hogy nincs üveg a szemem előtt, és visszamentem, már ott hevert kompresszálva. A parkolóból kihajtva, a kocsiúton eshetett le, és valaki már sikeresen áthajtott rajta. Most ilyen (mutatom).
Ilyen volt az eredeti (ferde, de az egész fejem ferde, nem a szemüveg hibája). Ez a kép a fodrász után volt, aki rövidre vágta a szakállam is, van, akinek bejön, én már csak a napvédelem miatt tartom:
Tegnap és ma az optikusokkal veszekedtem, hogy mindegyik más értéket mér, hogy legyen így mérnök az ember, és milyen paraméterekkel rendeljen magának új szemüveget? A biztonság kedvéért rendeltem hármat, egy távollátót (pl vezetéshez, élvezem, ha el tudom olvasni a messze előttem menő autók rendszámát is, vagy a lekanyarodáskor a táblán az irányt), vettem multi-fokálisat, de jobbat, mint az előző, és ebből vettem egy napszemüveget is. Rengeteg pénzt ott hagytam csak azért, hogy jobban lássam a
Ma is volt valami, ami érdekes volt, tűvel szurkálták a lábam és árammal rázatták, olyan érzésem volt, hogy kiborgot csinálnak belőlem. Mikor nyomtam az izmomat, hallottam, hogy az elektromos jelek felerősítve lassabban vagy gyorsabban pulzáltak. Persze az idegeimmel semmi baj, a hiba máshol keresendő, még mindig nem értem, miért fáj a lábam. Meg azt sem, miért ilyen vizsgálatra utaltak be, és miért nem egy véna-ultrahangra. De hát nekem nincs orvosi végzettségem, dr Google meg nem ad beutalót. Szóval ebben nem tudom, mi a jó most.
Mi még? Ígértem képeket. Ja igen, borzasztó meleg van, és tegnap úgy dörgött, hogy a szomszéd házba vágott bele. Finnországban még nem láttam villámhárítót, nem tudom, itt hogy vezetik el.
Úsztam is sokat.
Most jöjjenek a képek.
A hétvégi ház egy szigeten van. A folyó ott tóvá szélesedik. Jó kiülni a partjára.
Meg jó bele menni. 22 fokos volt. És itt egy jó példa, hogy miért ne használjuk a mobiltelefon kameráján a zoomot. Mert szar, darabos képet csinál, amit utána a kicsinyítéssel sem lehet megjavítani. Avagy inkább egy selfie bot, vagy egy állvány (tripod), mint hogy megkérjetek egy nőt a fotózásra.
Ez az az emlegetett micsoda (nyugágy?).
Bizonyíték, 22 fok. A vízé. Ez egy vízhőmérő.
A gyerekkel rododendron parkban voltunk. Haaga városrész, Helsinki. Az érdekes az, hogy itt is, mint a múlt hétvégi rodo parkban is, az azálea virágzott, nem a rododendron. Bár ez kicsit ellentmondás, mert az azálea is rododendron (aki orvos, tud latinul, annak mondom: Rhododendron simsii).
Ez sima rododendron levele. Csak megtetszett, én csináltam a régi telefonommal. Csak mert dicsekszem, hogy van új, mondtam már?
Ilyen kis fa utakon lehet bemenni a bokrok közé. Rengeteg színben van. Keresztezik őket, aztán Finnország területén 4-5 különböző helyen elültetik, és azt vizsgálják, melyik marad meg, melyik bírja az éghajlatot.
Azálea ez is.
Valamelyik este kimentem a tengerpartra. Ezt kb 10 órakor fotóztam (naplemente most kb 11 körül van, de nem lesz sötét. Most lesz Juhannus, a Szentiván éj, aztán már megyünk is bele a télbe megint).
Néha kiülök az udvarra reggelizni.
Ez a trambulin park, itt ugráltunk. A gyerek élvezte. Én, hát, hogy is mondjam, amikor a vér a kis lábujjamból az agyamba áramlik, az olyan, mint amikor nagyon mélyre merülök le a medencében.
Még egy ráadás. Matti Nykänen, a repülő finn (síugró) elszólásai szólásokként terjednek, az olyanok, mint fifty-sixty, vagy "az ember számára a legjobb időszak az élet". Nehéz magyarra fordítani ezeket, de most alkottam egy hasonlót, a címben olvasható (minden jóban van valami jó). Ebben a blogban az, hogy most abbahagyom.
Update: Hiányzik a lezárás, pótolom. Most kényszerszabadságon van a szemem, kb 2 hetet igértek, mire meglesz az első próbálható szemüveg, amibe belejátszik az is, hogy holnap országos ünnep (berugás), aztán nyári szünet, s ha elsőre nem lesz jó, szerintem csak augusztusra lesz újra jó szemüvegem. Addig van egy olvasó (ma beállíttattam a fül részét, hogy ne essen le, ha lehajolok), meg egy régi gyenge, amivel érdekes módon távolra és rövidre is látok. Nem is értem, miért kell ott hagyni akkor a boltban majdnem ezer eurót...
2020. június 16., kedd
Kánikula
Ma élveztem a kötelező szabadság első napját. Haza jöttem, beindítottam a mosást, aztán elmentem kirándulni. A karkötőm szerint 14 ezer lépés, majdnem 10 km jött össze. A google fit tűzijátékot dobált örömében.
Előbb az egyik kolléganőmmel mentünk egy nagy kört, aztán este valahogy a nyugat-helsinki tengerparton kötöttem ki (Munkkiniemi), sétálni, naplementét nézni, és lábat áztatni. A térdeim rendesen visszapofáznak most, ha meg kell mozdulni, és a vállamon meg a homlokomon érzem, hogy ma is meleg nyári nap volt. Avagy éljen a D vitamin!
Előbb az egyik kolléganőmmel mentünk egy nagy kört, aztán este valahogy a nyugat-helsinki tengerparton kötöttem ki (Munkkiniemi), sétálni, naplementét nézni, és lábat áztatni. A térdeim rendesen visszapofáznak most, ha meg kell mozdulni, és a vállamon meg a homlokomon érzem, hogy ma is meleg nyári nap volt. Avagy éljen a D vitamin!
2020. június 14., vasárnap
Eseménydús hétvége
Tegnap az volt a legjobb, hogy hosszú idő után először nálam aludt a lányom, este meséltem neki, aztán elmentünk a kalandparkba fára mászni, ahol rendesen kifáradtunk Aztán pikniken voltam a mókus-szigeten (Seurasaari) nagyobb baráti körrel, onnan meg a hétvégi házba (mökki) mentünk, szaunáztunk, meztelenül fürödtünk a tó vizében (éjjel is 20 fokos volt), füstölővel kergettuk a szúnyogokat, néztük, hogy nem megy le a nap (fehér éjszakák), aztán kb 3 óra körül lefeküdve jót aludtam hálózsákban friss levegőn.
Ma az volt a jó, hogy hét ágra sütött a nap, megint fürödtünk (nappal 22 fok), grilleztünk. Aztán két órán át feküdtem két fehér törzsű nyirfa között kifeszített függőágyban. Szerencsére a tüzrakó hely felől jövő füst távol tartotta a szúnyogokat. Hazafelé betértünk a mustilai arborétumba, ahol azáleát és rododendront nemesítenek, és éppen most virágoznak, mindenféle lehetséges színben pompázott az erdő.
Eseménydús hétvége volt.
Ma az volt a jó, hogy hét ágra sütött a nap, megint fürödtünk (nappal 22 fok), grilleztünk. Aztán két órán át feküdtem két fehér törzsű nyirfa között kifeszített függőágyban. Szerencsére a tüzrakó hely felől jövő füst távol tartotta a szúnyogokat. Hazafelé betértünk a mustilai arborétumba, ahol azáleát és rododendront nemesítenek, és éppen most virágoznak, mindenféle lehetséges színben pompázott az erdő.
Eseménydús hétvége volt.
2020. június 12., péntek
Mosogató tojása
Az alábbi két megállapítás közül melyik a helyes:
1. Bepakolás nélkül nincs kipakolás.
2. Kipakolás nélkül nincs bepakolás.
3. Az 1. és a 2. is igaz.
4. Mind a 4 állítás helyes.
A probléma kb olyan, mint a tyúk meg a tojás esete, melyik volt elõbb? A fenti dilemma akkor jutott eszembe, mikor a burgundi marhahúst (pörkölt? tokány?) feltettem melegedni. Míg melegedett, bepakoltam a mosogatógépet, ami félig még tele volt a tiszta és száraz edényekkel, tányérokkal. Addig nem tudom bepakolni a mosogatóban tornyosuló mosatlant, amíg valaki ki nem pakolja az elõzõt. Tehát kipakolás nélkül nincs bepakolás. Ezért tornyosul, mert a bejárónõ még nem talált ide.
---
A fenti rövid bejegyzésben van pár érdekes dolog. Az egyik maga a burgundi hús. Szerintem tokány, mert igaz nincs benne csemege uborka, de van csemege hagyma, meg zöldség, meg leve van. Volt itthon az a konzerv apró fehér hagyma, ahhoz akartam csinálni pörköltet, de aztán gondoltam, hogy a munkahelyi menzán szoktak adni, amiben benne van, csinálok olyat. A polcon találtam egy finn szakácskönyvet. Már régóta ott lehetett, mert nem emlékszem, mikor vettem, és azt hiszem még soha nem fõztem belõle, tehát felavattam. A címe: Kotiruoka, azaz (finnül) házi ételek. Nem csalódtam, benne volt a burgundi is. 246. oldal, ami egy jó szám. Az érdekes az, hogy maga recept kb pörkölt, vagy gulyás (lihapata), és a burgundi mint valami változat, a végén, kiegészítésként állt ott, hogy az vége elõtt tegyél bele zöldséget, és lepirított gombát, és a víz helyett vörösborral csináld. Így maga a burgundi recept elég rövidre sikeredett, de hát F Nagy Angéla is csinált ilyet, hogy "úgy készül, mint a borsó angolosan, csak a végén felengedjük tejjel és készre fõzzük". A finn receptek másmilyenek, mint a magyarok, egyrészt viszonylag keveset kell állni a tûzhely mellett, nem kell folyton kevergetni, nem baszódik el az egész nap a fõzéssel, másrészt valahogy közvetlenebb a nyelvezete. Ez (a finn recept) is megérne egy önálló bejegyzést...
A másik az a logikai csavar, amit az bejegyzés kezdõmondatában elhelyeztem. Az alábbi kettõ közül, aztán adok 4 lehetõséget. Beláthatjuk, hogy ha 1 és 2 is igaz, akkor a 3. is igaz, és akkor a negyedik is. Vagy, hogy is van ez? A levezetést és a megoldást az olvasóra bízom. (Ha az 1 és 2 is igaz, akkor melyiket karikázza be a kedvens delikvens?
A harmadik meg az, hogy elárultam, hogy mosogatás után nálam az edények a mosogatógépben maradnak. Még mindig jobb, mint ha azonnal kiüríteném, és a koszosakat kezdeném mindig használat után berakni, és oda büdösödnének be. Így most a mosogatóba büdösödnek, és nyomós indokot szolgáltatnak arra, hogy végre vegyem a fáradságot, felemeljem a seggem, és elintézzem.
Ez az elintézzem megint egy érdekes röpke gondolatra ad okot. Valami viccben volt, hogy megetetted a kutyát? még indulás elõtt elintéztem. azt nem mondtam, hogy öld meg... Nem biztos, hogy így volt, de az elintézni szó mint gyilkosság az biztos. A gyermekem ezen képes volt fél órát kacagni.
Mindenkinek boldog hétvégét kívánok! Legyetek rosszak! Pá.
1. Bepakolás nélkül nincs kipakolás.
2. Kipakolás nélkül nincs bepakolás.
3. Az 1. és a 2. is igaz.
4. Mind a 4 állítás helyes.
A probléma kb olyan, mint a tyúk meg a tojás esete, melyik volt elõbb? A fenti dilemma akkor jutott eszembe, mikor a burgundi marhahúst (pörkölt? tokány?) feltettem melegedni. Míg melegedett, bepakoltam a mosogatógépet, ami félig még tele volt a tiszta és száraz edényekkel, tányérokkal. Addig nem tudom bepakolni a mosogatóban tornyosuló mosatlant, amíg valaki ki nem pakolja az elõzõt. Tehát kipakolás nélkül nincs bepakolás. Ezért tornyosul, mert a bejárónõ még nem talált ide.
---
A fenti rövid bejegyzésben van pár érdekes dolog. Az egyik maga a burgundi hús. Szerintem tokány, mert igaz nincs benne csemege uborka, de van csemege hagyma, meg zöldség, meg leve van. Volt itthon az a konzerv apró fehér hagyma, ahhoz akartam csinálni pörköltet, de aztán gondoltam, hogy a munkahelyi menzán szoktak adni, amiben benne van, csinálok olyat. A polcon találtam egy finn szakácskönyvet. Már régóta ott lehetett, mert nem emlékszem, mikor vettem, és azt hiszem még soha nem fõztem belõle, tehát felavattam. A címe: Kotiruoka, azaz (finnül) házi ételek. Nem csalódtam, benne volt a burgundi is. 246. oldal, ami egy jó szám. Az érdekes az, hogy maga recept kb pörkölt, vagy gulyás (lihapata), és a burgundi mint valami változat, a végén, kiegészítésként állt ott, hogy az vége elõtt tegyél bele zöldséget, és lepirított gombát, és a víz helyett vörösborral csináld. Így maga a burgundi recept elég rövidre sikeredett, de hát F Nagy Angéla is csinált ilyet, hogy "úgy készül, mint a borsó angolosan, csak a végén felengedjük tejjel és készre fõzzük". A finn receptek másmilyenek, mint a magyarok, egyrészt viszonylag keveset kell állni a tûzhely mellett, nem kell folyton kevergetni, nem baszódik el az egész nap a fõzéssel, másrészt valahogy közvetlenebb a nyelvezete. Ez (a finn recept) is megérne egy önálló bejegyzést...
A másik az a logikai csavar, amit az bejegyzés kezdõmondatában elhelyeztem. Az alábbi kettõ közül, aztán adok 4 lehetõséget. Beláthatjuk, hogy ha 1 és 2 is igaz, akkor a 3. is igaz, és akkor a negyedik is. Vagy, hogy is van ez? A levezetést és a megoldást az olvasóra bízom. (Ha az 1 és 2 is igaz, akkor melyiket karikázza be a kedvens delikvens?
A harmadik meg az, hogy elárultam, hogy mosogatás után nálam az edények a mosogatógépben maradnak. Még mindig jobb, mint ha azonnal kiüríteném, és a koszosakat kezdeném mindig használat után berakni, és oda büdösödnének be. Így most a mosogatóba büdösödnek, és nyomós indokot szolgáltatnak arra, hogy végre vegyem a fáradságot, felemeljem a seggem, és elintézzem.
Ez az elintézzem megint egy érdekes röpke gondolatra ad okot. Valami viccben volt, hogy megetetted a kutyát? még indulás elõtt elintéztem. azt nem mondtam, hogy öld meg... Nem biztos, hogy így volt, de az elintézni szó mint gyilkosság az biztos. A gyermekem ezen képes volt fél órát kacagni.
Mindenkinek boldog hétvégét kívánok! Legyetek rosszak! Pá.
2020. június 11., csütörtök
Keresztrejtvény finnül
Ha arra vagy kiváncsi, hogy mi a keresztrejtvény finnül, akkor nem jó helyen jársz, nézd meg a googliban (ristikko). Csak azt akartam mondani, hogy a tegnapi újságban nem volt sudoku, ezért ma meetingen megint megpróbálkoztam a keresztrejtvény fejtéssel - finnül. Akartam már mutatni pl itt, de elmaradt. Most ez jött szembe:
Meghatározás: "hal-" ("kala-"). A megoldás a pikkely, oké, de hogy van finnül? A szókincsem erre nem terjed ki (suomu), (Finnország meg Suomi).
Másik: virágokon vagy virágokban ("kukissa"). A megfejtés "emit", azaz porzó vagy bibe (virág ivarszerve). Ezt sem használom minden nap, persze, hogy nem ismertem. Ez megint egy négybetûs szó. Itt a rajz róla. A legjobb az, hogy maga az "emit" nem is szerepel rajta.
A wikipedia következõ mondata segít: "Heteet ja emit voivat olla samassa kukassa, jolloin kukka on kaksineuvoinen, tai eri kukissa, jolloin kukka on yksineuvoinen." azaz "a bibe és porzó (nem tudom melyik az elsõ, de a szövegkörnyezet alapján ezek a szavak állnak itt) lehetnek ugyanabban a virágban, akkor a virág kétszikû (kaksi neuvo = két szik, neuvo szokásosabb jelentése: tanács, neuvosto=tanács (mint testület), Neuvostoliitto= Szovjetúnió, csak hogy az embert jobban megkeverje).
Itt egy keresztrejtvény finnül:
A megoldásban (a finneknek is) a ratkoojat.fi oldal segít, de nem mindig. a képes meghatározásoknál például nem.
Meghatározás: "hal-" ("kala-"). A megoldás a pikkely, oké, de hogy van finnül? A szókincsem erre nem terjed ki (suomu), (Finnország meg Suomi).
Másik: virágokon vagy virágokban ("kukissa"). A megfejtés "emit", azaz porzó vagy bibe (virág ivarszerve). Ezt sem használom minden nap, persze, hogy nem ismertem. Ez megint egy négybetûs szó. Itt a rajz róla. A legjobb az, hogy maga az "emit" nem is szerepel rajta.
"emit"
A wikipedia következõ mondata segít: "Heteet ja emit voivat olla samassa kukassa, jolloin kukka on kaksineuvoinen, tai eri kukissa, jolloin kukka on yksineuvoinen." azaz "a bibe és porzó (nem tudom melyik az elsõ, de a szövegkörnyezet alapján ezek a szavak állnak itt) lehetnek ugyanabban a virágban, akkor a virág kétszikû (kaksi neuvo = két szik, neuvo szokásosabb jelentése: tanács, neuvosto=tanács (mint testület), Neuvostoliitto= Szovjetúnió, csak hogy az embert jobban megkeverje).
Itt egy keresztrejtvény finnül:
A megoldásban (a finneknek is) a ratkoojat.fi oldal segít, de nem mindig. a képes meghatározásoknál például nem.
Gyökerek és hőség
Ma (tegnap) az volt a legjobb, hogy meleg volt. 26 fok, finn kánikula (25 fok felett). Átjött a lány, rövidnadrágban fagyit ettünk. Teraszost étteremben. Aztán elmentem úszni, az is jó volt.
A munka is haladt. A nap végén elegem lett a döntésképtelenségből, megvettem a telefont. Fél 10-kor (21:30) megrendeltem az internetes boltból (Verkkokauppa) és 10-kor átvettem. A szerényebbet vettem, de sok memóriával. Most be kellene dugni tölteni, hogy holnap a pikniken használhassam.
Az már volt, hogy kigazoltam az udvart? Valami növény gyökere terjed benne, mindenhol apró hajtásokat hoz, és ha nem harcolok vele, körbenő és megfojt. Most csak letépkedtem, ahol tudtam, a gyökerét is kirángattam a földből, egy kék ikeás szatyor tele lett, annyi volt.
Fel is kellene ásni, a terjedő gyökereket elvagdosni, és kiszedegetni. kb 7x7 m mínusz kb 3x4 m terasz. Nekem egy hetes munka, valami bérmunkásnak max egy óra lenne. Valaki tud valakit? Megbízhatót? "Családunk kedvenc udvara felásósorba került" jeligére a szerkesztőségbe küldjetek arcképes önéletrajzot. Nagy mell előny.
Visszajuttatás szerződéskötés után 10%, a munka befejezésekor további 40%, feltéve, hogy a szaki megfelelő minőségben dolgozik, alkoholmentesen jelentkezik a munka felvételi osztályon. Finn nyelvtudás nem elengedhetetlen feltétel, ha írni és olvasni tud magyarul vagy angolul, esetleg svéd, finn, vagy számi (lapp) jelnyelven. A munkát eu-s pénzekből finanszirozom. Az utazás költsége (repjegy, taxi) a munkavállalót terheli, az adó egy százalékából levonható.
Vajaskenyér lesz. Sós finn vajból.
Kuntakinte kente.
A munka is haladt. A nap végén elegem lett a döntésképtelenségből, megvettem a telefont. Fél 10-kor (21:30) megrendeltem az internetes boltból (Verkkokauppa) és 10-kor átvettem. A szerényebbet vettem, de sok memóriával. Most be kellene dugni tölteni, hogy holnap a pikniken használhassam.
Az már volt, hogy kigazoltam az udvart? Valami növény gyökere terjed benne, mindenhol apró hajtásokat hoz, és ha nem harcolok vele, körbenő és megfojt. Most csak letépkedtem, ahol tudtam, a gyökerét is kirángattam a földből, egy kék ikeás szatyor tele lett, annyi volt.
Fel is kellene ásni, a terjedő gyökereket elvagdosni, és kiszedegetni. kb 7x7 m mínusz kb 3x4 m terasz. Nekem egy hetes munka, valami bérmunkásnak max egy óra lenne. Valaki tud valakit? Megbízhatót? "Családunk kedvenc udvara felásósorba került" jeligére a szerkesztőségbe küldjetek arcképes önéletrajzot. Nagy mell előny.
Visszajuttatás szerződéskötés után 10%, a munka befejezésekor további 40%, feltéve, hogy a szaki megfelelő minőségben dolgozik, alkoholmentesen jelentkezik a munka felvételi osztályon. Finn nyelvtudás nem elengedhetetlen feltétel, ha írni és olvasni tud magyarul vagy angolul, esetleg svéd, finn, vagy számi (lapp) jelnyelven. A munkát eu-s pénzekből finanszirozom. Az utazás költsége (repjegy, taxi) a munkavállalót terheli, az adó egy százalékából levonható.
Vajaskenyér lesz. Sós finn vajból.
Kuntakinte kente.
2020. június 9., kedd
Suhanás
És akkor isten megteremtette a feketekőszenet.
Csak annyira mélyre tette a föld alá, hogy a halászó-vadászó ember rá tudjon találni.
És amikor megtalálta, lett az ipari forradalom.
Vasból acél, gőzgép, gőzmozdony, suhanás, internet.
A távolság lerövidült.
Aztán látta isten, hogy az emberek ész nélkül utaznak körbe a világban.
És látta, hogy kínai olcsó telefonokat vesznek.
S akkor gondolta, ez nem jó, megbünteti az embert.
Kicsi láthatatlan szentjánosbogarakat küldött közéjük, s azt mondta, maradjatok otthon, nézzetek focit.
A többit már tudjátok.
Csak annyira mélyre tette a föld alá, hogy a halászó-vadászó ember rá tudjon találni.
És amikor megtalálta, lett az ipari forradalom.
Vasból acél, gőzgép, gőzmozdony, suhanás, internet.
A távolság lerövidült.
Aztán látta isten, hogy az emberek ész nélkül utaznak körbe a világban.
És látta, hogy kínai olcsó telefonokat vesznek.
S akkor gondolta, ez nem jó, megbünteti az embert.
Kicsi láthatatlan szentjánosbogarakat küldött közéjük, s azt mondta, maradjatok otthon, nézzetek focit.
A többit már tudjátok.
Orális szextől Puzséron keresztül Snatam Kaurig
Ma az volt a legjobb, hogy nem történt igazából semmi. Nem kellett sietni sehová, és a munkaidő végére megjött az ihlet is, hogy este még visszanézzek és befejezzek valamit.
Annyira nyugis napom volt, hogy arra is volt időm, hogy este belelapozzak egy patika magazinba. A keresztrejtvény már korona-időben készült, a megfejtés valami jótanács, persze a finn keresztrejtvénnyel még mindig nem boldogulok. Googlival se. Olyan, mint otthon a skandináv, de sokszor csak egy kis piktogram van meghatározásként. Mondjuk egy ló- vagy elefánt fej. Abból találd ki, mi az a 4 vagy 5 betűs szó. Hardcore.
Elolvastam a regenerálódásról egy cikket, amiben megint azt írják, amit 20 éve is, hogy életbevágóan fontos néha haszontalan dolgokat csinálni. Mondjuk bámulni ki az ablakon, vagy cicát simogatni. Már tudom, miért van a szembe házban a szőke cicának cicája. Tudjátok, aki hajnalban egy szál melltartóban szokott a konyhaablak előtt flangálni. Külső érzelempótlék. Már kifut a korból, úgy néz ki feladta a próbálkozást, hogy gyerekük legyen. Kár érte, kétszer is megnyalnám utána a sót. Sőt!
Volt még valami. Fájt a torkom szinte egész nap. Nem tudom, hol szedtem össze és mit, remélem nem most, mikor már túl vagyunk az első hullámon, támad rám. Tudom, parafenomén vagyok, bevonzom, elég rágondolni, mint a magyar foci. Na ez nem épp ide illik, de ami tapad az ragad, már itt marad.
Az egészséges Makk Marciról írtam tegnap, ma meg a Forgó-Morgó jutott az eszembe. Tiszta hülye vagyok, hogy régi reklám-szlogenek kísértenek. Na meg a p!nák! Az éjjel azt álmodtam (forgolódtam biztos sokat), hogy... na inkább mégsem. De az biztos, hogy volt benne orális szex, mert arra ébredtem, vagy riadtam fel, hogy valaki nagyon jót akar nekem. Lehet, hogy nyitva hagytama bejárati ajtót éjszakára? Szerintem allergiás vagyok rá, hogy begyulladt tőle a torkom. Apám mindig szokta mondani, hogy zokniban kell aludni, akkor nem fájdul meg a torkunk reggelre. Talán távol tartja a nőket, így a torokfájást is. :) Ez tetszik
Volt még valami. Ma telefonokat nézegettem. Nem vennék névtelen kínait, sem H-val sem X-szel ne kezdődjön. Ne legyen saját billentyűzet szoftvere (S-sel), és ne legyen lefutott márka (M-mel), amit a laptop gyártó gyárt, de a walkman típus is lassan frissül a gyártó hozzáadott programjai miatt. Akkor marad az I és az N. Az egygombos I-t nem szeretném megszokni, még mindig viszolygok tőle, mert le van butítva, és zárt, akkor marad a tiszta androidos (és hazai) N.
De most melyiket vegyem? A 8.3 még nem kapható, drága, és 5G, azt (a föld elektromos szmoggal való beterítését) nem akarom támogatni a pénzemmel, beérem szerényebb 4G-vel. Elég már az, hogy a szomszédaim a levegőn keresztül nézik a Netflixet, szinte mindenki vezetéknélküli hálózatot használ, s este, mikor mind ott ül és bámulja a falábú focistákat (most olvastam Szerovay Misiről a Helsingin Sanomatban), akkor a sima mobiltelefonos chat is akadozik, úgy leterhelik a netet. Az emberek kezébe adták a szélessávot, és azok most teljesen kihasználják. (Most emelte a szolgáltatóm az adatcsomagomat, kéretlenül. Itthon és az északi és balti országokban eddig is korlátlan volt, most egész europában a korábbi 10 Gb adatroaming helyett 16 Gb jár. Az otthoni barátaim erről még csak álmodni sem mernek.)
Olyan ez, mint a hamburger, sosem elég, mindig nagyobb kell, aztán tessék, a marhák telefingják az ózonréteget, ezek meg híznak, és az adópénzemen mennek hájat hámozni. A 7.2 is sok nekem, az ára már kezd jó lenni, de nem elég szerény, most a 6.2-t nézem meg az 5.3-at. Valszeg a 4.2 is elég lenne pokemonozni. Ja hogy minek új, ha ott van még a 8-as? Mert tenap nem dicsekedtem vele: leesett, és elrepedt az üvege. Működik, de beleakad az ujjam, nem lehet úgy tekerni a pokelabdát. Tettem rá panzer glass üveget (páncélüveg magyarul?), volt itthon, de későn, a törés mellett nem érzékel. Le is szedtem szinte azonnal. Szóval a kedvenc kis nokiám lassan megboldogul.
Nekem meg ideje lenne bekapcsolni Puzsért, éjfél jócskán elmúlt, pirkad az ég allja (fél 2 van), a podcastjának még mindig nem értem a végére, azzal szoktam újabban elaludni, mert közben kihallgattam az Ultra Bra könyvet. Vagy Snatam Kaur-t hallgatok, szerintem csodálatos a csaj, meg a hangja is, szerelmes vagyok belé (is). A szöveg tartalmától inkább eltekintek, keresztbe rakom az ujjaim (csuri), akkor nem hat a jóga mantra. Bár az Assziszi Szent Ferenc imája még rendben is van keresztényileg :) (nem teljesen, de most nem fejtem ki).
Itt van a videó. Kikapcs.
Csak szólok, hogy az angol szöveg 7:30-nál kezdődik, csak addig kell kibírni a jajgatást. :) Itt meg a Szent Ferenc imája (fokozottan ajánlom - bár én csak most láttam először angolul feliratozva a szanszkrit szövegeket, nem sokat rontott a hangulaton - 3:30-nál kezdődik az, amit én szeretek benne).
Goranga!
Annyira nyugis napom volt, hogy arra is volt időm, hogy este belelapozzak egy patika magazinba. A keresztrejtvény már korona-időben készült, a megfejtés valami jótanács, persze a finn keresztrejtvénnyel még mindig nem boldogulok. Googlival se. Olyan, mint otthon a skandináv, de sokszor csak egy kis piktogram van meghatározásként. Mondjuk egy ló- vagy elefánt fej. Abból találd ki, mi az a 4 vagy 5 betűs szó. Hardcore.
Elolvastam a regenerálódásról egy cikket, amiben megint azt írják, amit 20 éve is, hogy életbevágóan fontos néha haszontalan dolgokat csinálni. Mondjuk bámulni ki az ablakon, vagy cicát simogatni. Már tudom, miért van a szembe házban a szőke cicának cicája. Tudjátok, aki hajnalban egy szál melltartóban szokott a konyhaablak előtt flangálni. Külső érzelempótlék. Már kifut a korból, úgy néz ki feladta a próbálkozást, hogy gyerekük legyen. Kár érte, kétszer is megnyalnám utána a sót. Sőt!
Volt még valami. Fájt a torkom szinte egész nap. Nem tudom, hol szedtem össze és mit, remélem nem most, mikor már túl vagyunk az első hullámon, támad rám. Tudom, parafenomén vagyok, bevonzom, elég rágondolni, mint a magyar foci. Na ez nem épp ide illik, de ami tapad az ragad, már itt marad.
Az egészséges Makk Marciról írtam tegnap, ma meg a Forgó-Morgó jutott az eszembe. Tiszta hülye vagyok, hogy régi reklám-szlogenek kísértenek. Na meg a p!nák! Az éjjel azt álmodtam (forgolódtam biztos sokat), hogy... na inkább mégsem. De az biztos, hogy volt benne orális szex, mert arra ébredtem, vagy riadtam fel, hogy valaki nagyon jót akar nekem. Lehet, hogy nyitva hagytama bejárati ajtót éjszakára? Szerintem allergiás vagyok rá, hogy begyulladt tőle a torkom. Apám mindig szokta mondani, hogy zokniban kell aludni, akkor nem fájdul meg a torkunk reggelre. Talán távol tartja a nőket, így a torokfájást is. :) Ez tetszik
Volt még valami. Ma telefonokat nézegettem. Nem vennék névtelen kínait, sem H-val sem X-szel ne kezdődjön. Ne legyen saját billentyűzet szoftvere (S-sel), és ne legyen lefutott márka (M-mel), amit a laptop gyártó gyárt, de a walkman típus is lassan frissül a gyártó hozzáadott programjai miatt. Akkor marad az I és az N. Az egygombos I-t nem szeretném megszokni, még mindig viszolygok tőle, mert le van butítva, és zárt, akkor marad a tiszta androidos (és hazai) N.
De most melyiket vegyem? A 8.3 még nem kapható, drága, és 5G, azt (a föld elektromos szmoggal való beterítését) nem akarom támogatni a pénzemmel, beérem szerényebb 4G-vel. Elég már az, hogy a szomszédaim a levegőn keresztül nézik a Netflixet, szinte mindenki vezetéknélküli hálózatot használ, s este, mikor mind ott ül és bámulja a falábú focistákat (most olvastam Szerovay Misiről a Helsingin Sanomatban), akkor a sima mobiltelefonos chat is akadozik, úgy leterhelik a netet. Az emberek kezébe adták a szélessávot, és azok most teljesen kihasználják. (Most emelte a szolgáltatóm az adatcsomagomat, kéretlenül. Itthon és az északi és balti országokban eddig is korlátlan volt, most egész europában a korábbi 10 Gb adatroaming helyett 16 Gb jár. Az otthoni barátaim erről még csak álmodni sem mernek.)
Olyan ez, mint a hamburger, sosem elég, mindig nagyobb kell, aztán tessék, a marhák telefingják az ózonréteget, ezek meg híznak, és az adópénzemen mennek hájat hámozni. A 7.2 is sok nekem, az ára már kezd jó lenni, de nem elég szerény, most a 6.2-t nézem meg az 5.3-at. Valszeg a 4.2 is elég lenne pokemonozni. Ja hogy minek új, ha ott van még a 8-as? Mert tenap nem dicsekedtem vele: leesett, és elrepedt az üvege. Működik, de beleakad az ujjam, nem lehet úgy tekerni a pokelabdát. Tettem rá panzer glass üveget (páncélüveg magyarul?), volt itthon, de későn, a törés mellett nem érzékel. Le is szedtem szinte azonnal. Szóval a kedvenc kis nokiám lassan megboldogul.
Nekem meg ideje lenne bekapcsolni Puzsért, éjfél jócskán elmúlt, pirkad az ég allja (fél 2 van), a podcastjának még mindig nem értem a végére, azzal szoktam újabban elaludni, mert közben kihallgattam az Ultra Bra könyvet. Vagy Snatam Kaur-t hallgatok, szerintem csodálatos a csaj, meg a hangja is, szerelmes vagyok belé (is). A szöveg tartalmától inkább eltekintek, keresztbe rakom az ujjaim (csuri), akkor nem hat a jóga mantra. Bár az Assziszi Szent Ferenc imája még rendben is van keresztényileg :) (nem teljesen, de most nem fejtem ki).
Itt van a videó. Kikapcs.
Csak szólok, hogy az angol szöveg 7:30-nál kezdődik, csak addig kell kibírni a jajgatást. :) Itt meg a Szent Ferenc imája (fokozottan ajánlom - bár én csak most láttam először angolul feliratozva a szanszkrit szövegeket, nem sokat rontott a hangulaton - 3:30-nál kezdődik az, amit én szeretek benne).
Goranga!
2020. június 8., hétfő
Kinti uszoda és füllámpa
Tegnap az volt a legjobb, hogy kétszer úsztam, egyszer reggel, egyszer délután a gyerekkel. Jól úszik, vagy már mondtam? Jobban mint én. Jó ez a kinti medence, nem is voltak sokan, hála annak, hogy nap közben esett az esõ, és így a strandolók otthon maradtak, csak az úszók jöttek.
Vagy az, hogy délután pikniken voltam a bodomi tó partján olyanokkal, akikkel legalább 3 hónapja nem találkozhattunk. A bodomi tó a 60 évvel ezelõtti gyilkosságról híres (az index írt róla héten). A gyerekeim annak a partján nõttek fel szinte, a kisebbik lányom ott lakik szinte mellette.
Nem is ez, lehet, hogy az volt a legjobb, hogy amikor az ugrótoronyból ugráltunk (van 5 méteres, 3 méteres és 1 méteren platform és az a ruganyos hogyismondják, én a 3 méterest mertem bevállalni), leesett a kezemrõl a lépésszámlálós karkötõm, vagy mi ez, és lement a medence fenekére, ami -5 méter, és mivel 7 órától búvár edzés volt, akadt ott olyan, aki simán le tudott merülni és felhozta a medence alján helyet foglaló karkötõmet. Vagyis továbbra is tudom nézni azt, hogy milyen keveset alszom és hogy milyen keveset mozgok.
---
A tegnapi bejegyzéshez jött komment a fény-füllhallgatóról kérdezett. A gazdasági hetilap (Talouselämä) írja (2016), hogy "újra támad a füllámpa", ami ebbõl ingyen elolvasható: "Az erõs fény "fülhallgató", amit a téli depresszió és jetlag kezelésére reklámoz az xy cég sok kritikát kapott..."
Wikipedia (finnül) szerint a Cég próbál tudományos igazolást szerezni, hogy a fény a fülben igenis hatásos. (Mert közel van az agyhoz.) A google lefordítja:
"A ragyogó fülhallgató, azaz füllámpák a Finn Valkee Oy által kifejlesztett eszközre vonatkoznak, amelyben a ragyogó fény két fül lámpán keresztül az agy fényérzékeny területeire irányul [1]. A társaság és az Oulu Egyetem által végzett ellenőrzött klinikai vizsgálatok szerint egy 12 perces erős fénykezelés naponta 1–3 alkalommal enyhíti az időbeli különbség stressz [2] és a depresszió [3] tüneteit."
És itt a cikk az oului egyetemen készült disszertációról. A cikk azt írja: a korábbi kutatás nem tudta egyértelmûen kimutatni, hogy a lámpának a fülben nincs semmiféle hatása. :) Ez a bejegyzés régi, 2018-as és 2015-ös kutatásra hivatkozik. A sztori azt hiszem már lecsengett, most nem láttam a boltban a készüléket.
Most nem kapni, az online patikában 189 euro, a finn "auchan" oldalán 199 euro volt, azt írja már nem kapható. A lap alján két komment látható, az egyik szerint a felhasználó jobban alszik (szerintem ön-igazolás), a másik szerint a szkeptikusok társasága megvizsgálta és hatástalan.
Vagy az, hogy délután pikniken voltam a bodomi tó partján olyanokkal, akikkel legalább 3 hónapja nem találkozhattunk. A bodomi tó a 60 évvel ezelõtti gyilkosságról híres (az index írt róla héten). A gyerekeim annak a partján nõttek fel szinte, a kisebbik lányom ott lakik szinte mellette.
Nem is ez, lehet, hogy az volt a legjobb, hogy amikor az ugrótoronyból ugráltunk (van 5 méteres, 3 méteres és 1 méteren platform és az a ruganyos hogyismondják, én a 3 méterest mertem bevállalni), leesett a kezemrõl a lépésszámlálós karkötõm, vagy mi ez, és lement a medence fenekére, ami -5 méter, és mivel 7 órától búvár edzés volt, akadt ott olyan, aki simán le tudott merülni és felhozta a medence alján helyet foglaló karkötõmet. Vagyis továbbra is tudom nézni azt, hogy milyen keveset alszom és hogy milyen keveset mozgok.
---
A tegnapi bejegyzéshez jött komment a fény-füllhallgatóról kérdezett. A gazdasági hetilap (Talouselämä) írja (2016), hogy "újra támad a füllámpa", ami ebbõl ingyen elolvasható: "Az erõs fény "fülhallgató", amit a téli depresszió és jetlag kezelésére reklámoz az xy cég sok kritikát kapott..."
Wikipedia (finnül) szerint a Cég próbál tudományos igazolást szerezni, hogy a fény a fülben igenis hatásos. (Mert közel van az agyhoz.) A google lefordítja:
"A ragyogó fülhallgató, azaz füllámpák a Finn Valkee Oy által kifejlesztett eszközre vonatkoznak, amelyben a ragyogó fény két fül lámpán keresztül az agy fényérzékeny területeire irányul [1]. A társaság és az Oulu Egyetem által végzett ellenőrzött klinikai vizsgálatok szerint egy 12 perces erős fénykezelés naponta 1–3 alkalommal enyhíti az időbeli különbség stressz [2] és a depresszió [3] tüneteit."
És itt a cikk az oului egyetemen készült disszertációról. A cikk azt írja: a korábbi kutatás nem tudta egyértelmûen kimutatni, hogy a lámpának a fülben nincs semmiféle hatása. :) Ez a bejegyzés régi, 2018-as és 2015-ös kutatásra hivatkozik. A sztori azt hiszem már lecsengett, most nem láttam a boltban a készüléket.
Most nem kapni, az online patikában 189 euro, a finn "auchan" oldalán 199 euro volt, azt írja már nem kapható. A lap alján két komment látható, az egyik szerint a felhasználó jobban alszik (szerintem ön-igazolás), a másik szerint a szkeptikusok társasága megvizsgálta és hatástalan.
2020. június 6., szombat
Kézizuhany avagy bidé
Azért van Finnországban szinte minden vécében bidé, mert a finnek szeretik a thai ételeket.
---
Ezt saját magam találtam ki, mikor egy este azon gondolkoztam, hogy miért van szinte mindenhol kis kézizuhany a mosdókban a wc mellett. Meg hogy az ismerősöm 16 éves fia hogy bírja megenni a baromi csípős ételeket, nem lesz-e tőle valami gyomor vagy bél baja, ha felnő.
Valamelyik este csirkeszárnyat sütött, és 5 csillagos wing szószba mártogatta. Az nagyon erős, halálfej van a dobozán. Kicsit megizzadt és kipirosodott, de ette. Nem ez volt az első alkalom. Amikor gulyást csináltam, egy tányér levesbe másfél evőkanál erőspistát tett, akkor nem izzadt. Nekem egy csipet is sok. A vajaskenyérre chili port szór.
Én sokkal óvatosabb vagyok, nem szeretem, ha kétszer csíp. Ha mégis, akkor jól jön az a kis zuhany. Ez olyan, amit a mosdókagyló alá kötnek be, és elér a wc csészéhez. Nem külön instrument beépített szökőkúttal, mint mondjuk a francia bidék (csizmamosó). Ha nem vigyázol, a víz hátul kicsap. Vagy megégeted magad, vagy ha előtte nem folyatod ki, lefagyaszt. Vicces.
Mint ez a kép itt alul. Mikor ezt, a fenti történetet finn baráti körben elmeséltem, valaki ezt a képet mutatta. A 70-es években a lakáskultúra újságokban mutatták, hogy kell ezt az izét használni. Azt is mondták, hogy finn találmány. Mint a fülbe dugott agyműködést serkentő lámpa.
2020. június 4., csütörtök
Óvja egészségét
"Edzi testét és óvja egészségét"
Ezt a parancsolatot úgy belénk verték az általános iskola első osztálya végén, hogy álmunkból felkeltve is tudni kellett, mint a páternosztert. Ki mondta? Nem, nem a Makk Marci, hanem az úttörőmozgalom. A kisdobosok 6 pontjában volt. Valahogy elfelejtődött, pedig fontos lett volna. Talán nem késő még változtatni rajta.
Megnéztem valami internetes előadást a "rugalmasságról" (resilience). Azt állította a néni, hogy most mindenki frusztrált, mert nem tudunk úgy élni, mint annak előtte. Nem tudom honnan vette, hogy mindenki-e. Mindenesetre mutatott egy érdekes diát, ezt:
Ez az egészséges élet receptje*. Ezek olyan egyszerű dolgok, hogy hülye aki nem csinálja. Nem? Hát én is hülye vagyok. Vannak, akik mindig kívülről várják a segítséget (anyuka, társ, alkohol, nyugtató, orvos...) és maguktól képtelenek tenni. Nekem is jól esik, ha az orvos mondja, hogy most már irgumburgum, tessék fogyni, mozogni, aludni, kevesebbet enni... Azt hiszem jó lenne, ha valaki naponta rám kiabálna, hogy eredj szaladni, mozogni, aludni, és aki összevágná a salátát az ebédhez, mert az olyan macerás, hogy inkább marad (jobb esetben) a csemegeubi, vagy a ketchup.
Ma csevap volt, mert a csirkehúslevessel nem laktam jól. És lassan a (zéró) kóla is visszakúszik az étrendembe. Lehet, hogy ez marad a mai nap legjobb dolga, mert ezen kívül olyan vagyok, mint a mosott rongy. Se erőm, se akaraterőm, sem nem aludtam jó, sem nem érzem magam fittnek.
Tegnap az volt a legjobb, hogy elmentünk a lánnyal úszni, megnyílt a kinti medence. Jobban úszik nálam. Büszkeségem. Ja meg az, hogy 1 órát beszéltem a nagyobbik fiammal.
* (a párkapcsolat, szociális háló, szellemi frissesség, stabil megélhetés valahogy kimaradt)
Ezt a parancsolatot úgy belénk verték az általános iskola első osztálya végén, hogy álmunkból felkeltve is tudni kellett, mint a páternosztert. Ki mondta? Nem, nem a Makk Marci, hanem az úttörőmozgalom. A kisdobosok 6 pontjában volt. Valahogy elfelejtődött, pedig fontos lett volna. Talán nem késő még változtatni rajta.
Megnéztem valami internetes előadást a "rugalmasságról" (resilience). Azt állította a néni, hogy most mindenki frusztrált, mert nem tudunk úgy élni, mint annak előtte. Nem tudom honnan vette, hogy mindenki-e. Mindenesetre mutatott egy érdekes diát, ezt:
Ez az egészséges élet receptje*. Ezek olyan egyszerű dolgok, hogy hülye aki nem csinálja. Nem? Hát én is hülye vagyok. Vannak, akik mindig kívülről várják a segítséget (anyuka, társ, alkohol, nyugtató, orvos...) és maguktól képtelenek tenni. Nekem is jól esik, ha az orvos mondja, hogy most már irgumburgum, tessék fogyni, mozogni, aludni, kevesebbet enni... Azt hiszem jó lenne, ha valaki naponta rám kiabálna, hogy eredj szaladni, mozogni, aludni, és aki összevágná a salátát az ebédhez, mert az olyan macerás, hogy inkább marad (jobb esetben) a csemegeubi, vagy a ketchup.
Ma csevap volt, mert a csirkehúslevessel nem laktam jól. És lassan a (zéró) kóla is visszakúszik az étrendembe. Lehet, hogy ez marad a mai nap legjobb dolga, mert ezen kívül olyan vagyok, mint a mosott rongy. Se erőm, se akaraterőm, sem nem aludtam jó, sem nem érzem magam fittnek.
Tegnap az volt a legjobb, hogy elmentünk a lánnyal úszni, megnyílt a kinti medence. Jobban úszik nálam. Büszkeségem. Ja meg az, hogy 1 órát beszéltem a nagyobbik fiammal.
* (a párkapcsolat, szociális háló, szellemi frissesség, stabil megélhetés valahogy kimaradt)
2020. június 2., kedd
Falfestmények Pasilában
Ez egy falfestmény (graffiti), pontosabban nem egy, hanem egy egész "kokonaisuus" azaz együttes, a falakra, oszlopokra is van festve, és megfelelő pontról nézve tök jól néz ki. A vicces a képen a boldog család, akik offline mennek kirándulni, nem telefonnal a kezükben. Helsinki Pasia nevű városrészében fotóztam, ott rengeteg hasonló született megrendelésre, hogy az amúgy szürke betondzsungelt feldobják. Érdemes arra sétálni és "bongaa" (finn kifejezés, madár megfigyelést jelent eredetileg, de mindenre lehet mondani, ha valami érdekeset akarunk látni, kb "vadászni" lenne hasonló magyarul), tehát ha valaki szereti a graffitiket, akkor Pasilában érdemes vadászni rájuk.
Színeket és házakat mentünk nézni, és most, mikor rendezgettem a fotóimat a munkahelyi gépemen kerültek elö.
Az OP (bank és biztosító) székháza elég impozánsra sikerült, otthon a Dózsa György úton a Felvonulási térnél van hasonló (volt ING irodaház?).
Színeket és házakat mentünk nézni, és most, mikor rendezgettem a fotóimat a munkahelyi gépemen kerültek elö.
Csak leszálló repülõk
Az előbb elhúzott a fejem felett egy repülő. Tegnap este is érzékelni lehetett, hogy vannak. Néha egy-egy megérkezett. (kb 5) Ez azt jelenti, hogy lassan én is álmodozhatok.
Kérdeztem a lányom, hogy az lehetséges-e, hogy ide csak érkeznek, de innen egy sem megy tovább? Azt mondja akkor végtelen nagynak kell lenni az itteni repülőtérnek, hogy mindenki elférjen. És akkor amikor már a világ összes repülője itt lesz, akkor újra csend lesz.
Miért van az, hogy csak érkező repülőgépeket látunk? Keleti szélben a gépek nyugatról érkeznek és kelet felé szállnak le, mert nekik a szembeszél a jobb. Mi tehát a reptértől nyugatra vagyunk. A felszálló gépek meg Porvoo irányába mennek, nem a mi fejünket szennyezik a kipöfögött kipufogógázaikkal.
Kérdeztem a lányom, hogy az lehetséges-e, hogy ide csak érkeznek, de innen egy sem megy tovább? Azt mondja akkor végtelen nagynak kell lenni az itteni repülőtérnek, hogy mindenki elférjen. És akkor amikor már a világ összes repülője itt lesz, akkor újra csend lesz.
Miért van az, hogy csak érkező repülőgépeket látunk? Keleti szélben a gépek nyugatról érkeznek és kelet felé szállnak le, mert nekik a szembeszél a jobb. Mi tehát a reptértől nyugatra vagyunk. A felszálló gépek meg Porvoo irányába mennek, nem a mi fejünket szennyezik a kipöfögött kipufogógázaikkal.
2020. június 1., hétfő
A nyári szünet első napján
Ami nem jó, hogy továbbra is fáj a bokám, szerintem visszér, ahol a zokni gumírozása elszorítja, az alatt. Elkezdtem használni szorító zoknit, ami majdnem a térdemig ér, mert hátha használ, meg a vizesedő lábaimnak is jót tesz, de nem használt eddig, tovább erősödött a fájdalom, és most már ott is fáj, ahol a fájdalmat megszüntetni viselt zokni gumija van, a térdem alatt, elöl, a sípcsontom bal oldalán. A bokámnál nem látok, csak kitapintani tudom a fájós eret, a térdemnél látszik is, hogy ott tekereg a nagy kékség. De semmi gond, az orvos szerint (finn volt) nem visszér, hanem érzőideg eredetű, erre utal az, hogy az éjjel felpolcolt lábbal aludva a jobb combom erősen égett és fájt, a derekamnál lehet becsípődve. Ezt tudom, valami nyomja az ideget, tart már vagy 2 éve, de dr Google szerint lehet "hasi folyamat", amit ki kell zárni. Ez még nem történt meg. Amúgy a májam tája is fáj, a bordáim oldala jobb oldalon, erre meg azt mondták, hogy tornáztassam, kaptam rá mindenféle tornamutatványt kinyomtatva. Nem most, hanem kb 1 éve. Mert hogy ez is az idegpályák miatt van.
Ennyit a finn orvostudományról. Hogy mi bajom, azt nem tudják, de sem kullancs, sem aids, sem korona nem mutatható ki, akkor egészséges vagyok. Kizárásos alapon. Egyébként kb a tetanusz oltás után kezdődött a fájás, előbb csak este fürdés után, mikor töröltem, vettem észre, hogy ha lefele tolom a törölközőt fáj, ha felfele húzva törlöm, nem fáj. Ki is találtam az okát: lefelé nyomva a lábamat visszatolom a vért a bokám felé, ahol az érben felgyűlik, és szinte szétreped (ilyen érzés a fájdalom, mintha valami bent szét akarna repedni), ha felfele húzom a kezem a bőrömön, akkor a vér tud a gát után áramolni, nem gyűlik fel (mint a tiszai víztározó), hanem követi a kezem, nincs fájdalom.
Gondolom az orvos hülyének nézett megint, hogy mit spekulálok. Azért ajánlott valami visszér krémet, de inkább ENG-re küld (és nem EEG-re) és nem keringés-ultrahangra. Időpont két hét múlva (magánrendelő, azért ennyire "hamar"), de addigra félek kimúlik a "beteg".
Ami jó volt ma, az az, hogy
1. majdnem 8 órát aludtam, és csak azért nem volt meg a 8, mert éjjel arra ébredtem, hogy ég és fáj a felpolcolt lábam, és addig nem mertem visszaaludni, míg ki nem mozogtam és meg nem győződtem róla, hogy ha visszafekszem, megérem a reggelt amputáció nélkül.
Lám így kell egy jóba beleszőni a pesszimista negatívot.
2. Munka után elvittem a gyermeket a Huippu nevű famászó helyre. Tudjátok, ahol a magas fák között kötelek vannak kifeszítve, és azokon mászkálunk mindenféle védőfelszerelésben. Korona ellen még kesztyűt is adtak. A pályák végén kötélen csúszva ereszkedtünk le. Azt bírtam. Ja és ami jó még, hogy jobban bírtam, mint a 11 éves. Energiával, és lelkesedéssel. (Találkoztunk 2 magyar lánnyal, 13 évesek, akik mellettünk mászkáltak. Nem tudom ki gyerekei lehettek.)
3. Még csak 11 óra, kint még esti világos, s én már megfürödve, pizsamában, ágyra várva. Mindjárt jövök, csak még bekenem a lábam visszér krémmel, hátha.
Ennyit a finn orvostudományról. Hogy mi bajom, azt nem tudják, de sem kullancs, sem aids, sem korona nem mutatható ki, akkor egészséges vagyok. Kizárásos alapon. Egyébként kb a tetanusz oltás után kezdődött a fájás, előbb csak este fürdés után, mikor töröltem, vettem észre, hogy ha lefele tolom a törölközőt fáj, ha felfele húzva törlöm, nem fáj. Ki is találtam az okát: lefelé nyomva a lábamat visszatolom a vért a bokám felé, ahol az érben felgyűlik, és szinte szétreped (ilyen érzés a fájdalom, mintha valami bent szét akarna repedni), ha felfele húzom a kezem a bőrömön, akkor a vér tud a gát után áramolni, nem gyűlik fel (mint a tiszai víztározó), hanem követi a kezem, nincs fájdalom.
Gondolom az orvos hülyének nézett megint, hogy mit spekulálok. Azért ajánlott valami visszér krémet, de inkább ENG-re küld (és nem EEG-re) és nem keringés-ultrahangra. Időpont két hét múlva (magánrendelő, azért ennyire "hamar"), de addigra félek kimúlik a "beteg".
Ami jó volt ma, az az, hogy
1. majdnem 8 órát aludtam, és csak azért nem volt meg a 8, mert éjjel arra ébredtem, hogy ég és fáj a felpolcolt lábam, és addig nem mertem visszaaludni, míg ki nem mozogtam és meg nem győződtem róla, hogy ha visszafekszem, megérem a reggelt amputáció nélkül.
Lám így kell egy jóba beleszőni a pesszimista negatívot.
2. Munka után elvittem a gyermeket a Huippu nevű famászó helyre. Tudjátok, ahol a magas fák között kötelek vannak kifeszítve, és azokon mászkálunk mindenféle védőfelszerelésben. Korona ellen még kesztyűt is adtak. A pályák végén kötélen csúszva ereszkedtünk le. Azt bírtam. Ja és ami jó még, hogy jobban bírtam, mint a 11 éves. Energiával, és lelkesedéssel. (Találkoztunk 2 magyar lánnyal, 13 évesek, akik mellettünk mászkáltak. Nem tudom ki gyerekei lehettek.)
3. Még csak 11 óra, kint még esti világos, s én már megfürödve, pizsamában, ágyra várva. Mindjárt jövök, csak még bekenem a lábam visszér krémmel, hátha.
Huippu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)